Eszközök
A szívritmuszavar természetes módon való legyőzése
Világszerte több mint száz millió ember szenved szívritmuszavarban. A baj okozója a szabályos szívdobogást biztosító elektromos impulzusok létrehozásában vagy vezetésében fellépő zavar. Ez a zavar sokszor a szívizom egy részének sérülése miatt lép fel, például egy szívroham után. Az orvosi szakkönyvek is beismerik, hogy a legtöbb esetben nem megállapítható, mi okozta a szívritmuszavart. Így aztán nem meglepő, hogy a szívritmuszavar az egész világon járványszerűen terjed.
A hagyományos orvoslás mindenféle diagnosztikai szakkifejezéseket talált ki, hogy elfedje az a tényt, hogy valójában nem ismerik a ritmuszavar eredetét. A “Paroxysmal arrhythmia” egyszerűen azt jelenti, hogy “ismeretlen eredetű aritmia”. Ennek közvetlen következményeképp a hagyományos gyógymód csak a szívritmuszavar tüneteinek kezelésére tud szorítkozni. Bétablokkolókat, kalciumantagonistákat és más ritmuszavar elleni gyógyszereket írnak fel abban bízva, hogy így majd ritkábban lép fel probléma.
Pedig ezeknek a gyógyszereknek az a leggyakoribb ismert mellékhatása, hogy növelik az újabb aritmiák kockázatát! Az aritmia lassú formáinál, ahol a szívverések között hosszú szünetek vannak, pacemakert ültetnek be. Más esetekben kauterizálják (kiégetik) és eltávolítják a szívizomzat szövetét, amely a szabálytalan elektromos impulzusokat okozza vagy továbbítja, vagyis a szívizomzat elektromos zavaraira fókuszálnak. Mivel a hagyományos orvoslás nem értette meg, mi is a szívritmuszavar igazi kiváltója, így a kezelések nem célzottak, és sokszor hatástalanok maradnak.
A celluláris medicina most új korszakot nyit a szívritmuszavar okának megértésében, megelőzésében és kezelésében. A szívritmuszavar leggyakoribb oka a vitaminok és egyéb létfontosságú tápanyagok krónikus hiánya a milliónyi “elektromos” szívizomsejtben, melyek a normális szívritmushoz szükséges elektromos impulzusokat kiváltják és továbbítják. Ezekben a sejtekben a tartós tápanyaghiány az elektromos impulzusok zavarát válthatja ki, vagy súlyosbíthatja a meglévő állapotot, és így aritmiához vezethet. A szívritmuszavar megelőzéséhez és gyógyításához az elsődleges teendő, hogy biztosítsuk a különféle speciális vitaminokkal és más sejttápanyagokkal való optimális ellátátottságot.
Tudományos kutatások és klinikai tesztek is alátámasztották már a Dr. Rath által ajánlott magnézium, karnitin, Q10-koenzim és egyéb fontos elemek jelentőségét a szívritmuszavar különféle formáinak kezelésében, és a beteg életminőségének javításában.
Egy kettős vak, placebokontrollos klinikai teszt bebizonyította, hogy a vitaminok és más táplálkozási kiegészítők csökkenthetik a szívritmuszavart.
A hagyományos orvoslás a mai napig nem ismeri el azt az alapvető tényt, hogy a szívritmuszavar okozója a bioenergiát hordozó tápanyagok hiánya a szívizomzat sejtjeiben.
A szívgyógyászat legfontosabb tankönyvében, melyet Eugene Braunwald írt (Heart Disease — A Textbook of Cardiovascular Medicine) egy vezető, hagyományos módszereket alkalmazó kardiológus az alábbi figyelemreméltó beismerést tette: “ Fontos felismerni, hogy a ma rendelkezésünkre álló diagnosztikai eszközök nem teszik lehetővé, hogy meghatározzuk, milyen folyamat eredményeképp alakul ki az aritmia.”
Nyilvánvaló, hogy mivel a hagyományos gyógyászat egy évszázadnyi kutatás után sem tudott felmutatni jelentős előrelépést a szívritmuszavar okainak megállapításában, szükség van rá, hogy valaki megoldja ezt a rejtélyt. Méghozzá sürgősen, hogy a milliónyi betegnek ne kelljen tovább szenvednie ettől az állapottól.
Betegek ezrein segítettek már a vitaminok és egyéb étrend-kiegészítők. Az ő részvételükkel a Matthias Rath Kutatóintézet a világon először végzett a sejttápanyagokkal független klinikai tesztet szívritmuszavarban szenvedő pácienseknél. Ezeknek a vizsgálati eredményeknek a tudományos értéke és hitele vitathatatlan, mert a vizsgálat úgynevezett “kettős vak placebokontrollos” teszt volt. A gyógyszergyáraknak ugyanilyen teszteket kell végezniük ahhoz, hogy forgalomba hozhassák gyógyszereiket.
Ebben a kísérletben 131 szívritmuszavarban (atrial arrhythmia) szenvedő beteg vett részt. Két csoportra osztották őket. Az egyik csoport a Dr. Rath által összeállított szív- és érrendszeri tápanyagprogramot követte, míg a másik csoport hatóanyag nélküli placebo pirulákat kapott. Mindkét csoport betartotta az orvosaik által számukra előírt hat hónapos gyógyszerkúrát.
A vizsgálat eredménye kimutatta, hogy a tápanyagokat alkalmazó csoportnál:
- A résztvevők 30%-ánál csökkennek a szívritmuszavar-problémák.
- A szívritmuszavar folyamatosan csökken a sejttápanyagprogram előrehaladása során.
- A tápanyagok megduplázzák az esélyét annak, hogy a páciensnél teljesen elmúljon a szívritmuszavar.